" Te a mámort szereted, azt ami erősebb nálad, az idegen másikat, aki el akar pusztuni érted!
De a szíved üres...mert senki sem őrizhet magában mást, csak azt ami benne termett.
Márpedig a viharban alig terem valami.
A magány üres éjszakáin....olyankor növekszik minden, ha nincs jelen a kétségbeesés."
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
