" Nem test vagyok, amelynek lelke van, hanem lélek, aminek van egy látható része, amit testnek hívnak.
Ezekben a napokban, éppen fordítva, mint ahogy elképzeltem, sokkal inkább jelen volt ez a lélek.
Nem mondott semmit, nem tett szemrehányást, még csak nem is sajnált: csak figyelt..."
" Az élet nem más mint siralomvölgy.
Lehetnek álmaink, de az élet kemény és szomorú..."
" Az emberi lény el tud viselni egy hét szomjazást, két hét éhezést, és akár évekig elviseli, hogy nincs fedél a feje fölött, de a magányt nem viseli el.
Minden kín és szenvedés közül a magány a legrosszabb. "
Megimerkedés decemberben, első randi elhalaszt, miattam mert közbejött valami. Második randi késés persze ez is miattam, de ő várt, türelmesen. Kis csillogó szemek, széles mosoly, engem lenyűgöz, hülyeség de ez van.
"Olyasvalami ez, amit nem tudok megmagyarázni. De bizonyára te is sejted, mint mindenki, hogy van vagy kell még lennie valakinek rajtad kívül, akiben te is benne vagy még.
Mivégre teremtettem volna, ha egész valómat magába foglalná az, amit itt látsz? Nagy fájdalmaim ez életben az Ő fájdalmai voltak; figyeltem és átéreztem őket, kezdettől fogva. Életem nagy értelme: ő. Ha mindenki más elpusztulna, és csak ő maradna életben: általa tovább élnék én is! De ha mindenki megmaradna, csak ő pusztulna el, az egész világ idegen lenne számomra, nem érezném magam többé részesének.
Más iránti szerelmem olyan, mint a fa lombja: az idő, tudom jól, meg fogja változtatni, amint a tél is megváltoztatja a fákat. De az iránta érzett szerelmem olyan, mint a sziklakéreg a föld alatt; kevés látható örömöt nyújt, de nem lehet mással helyettesíteni.
Én Ő vagyok! Mindig, mindig a lelkemben él; nem mint valami gyönyörűség, hisz tudom, magam sem vagyok az, hanem mint saját lényem. Így hát ne beszélj arról, hogy elválunk egymástól; ez lehetetlen…"
Minden azt súgja, hogy rossz döntést készülök hozni. De a rossz döntés is egy lépés.
Mit akar tőlem a világ? Hogy ne kockáztassak?!
......
Ha hűségesnek kell lennem valakihez vagy valamihez, leginkább magamhoz kell hűségesnek lennem.
Ha meg akarom találni az igaz szerelmet, először is magamat kell megtalálnom. Meg kell ismernem a középszerű szerelmeket is, hogy elegem lehessen belőlük.
...megtanított arra, hogy senki sem ura semminek, minden csak illúzió. Aki veszített már el olyasvalamit amit elveszíthetetlennek gondolt, az rájön, hogy valójában semmije sincs.
....
Sokkal jobban teszem, ha úgy élek, mintha minden napom életem első- vagy utolsó- napja volna.
" Bár meg akarom érteni a szerelmet, és bár sokat szenvedtem azok miatt, akiknek odaadtam a szívem, azt hiszem, képtelen vagyok már szeretni... Mert úgy látom, hogy azok, akik megérintették a lelkem, nem tudták felébreszteni a testem, azok pedig, akik megérintették a testem, nem tudtak közel férkőzni a lelkemhez. "
" Mert Én vagyok az első és az utolsó.
Én vagyok a nagyrabecsült és a megvetett.
Én vagyok a szajha és a szent.
Én vagyok a feleség és a szűz.
....
....
Mindíg tiszteljetek.
Mert Én vagyok a gyalázatos és a nagyszerű...."
Talán egy könyvben vagyok egy betű
Talán egy szó
Talán egy költemény.
Mit tudom én?!
Csak azt tudom...
Hogy nagyon szomorú lehet az a mondat,
Mit kiolvas belőlem valaki...
Ha letette a tollat.
Mit láttam benned?
Hőst, szentet, királyt!
Mit láttál bennem?
Rendetlen szabályt.
Mit láttam benned?
Magam végzetét.
Mit láttál bennem?
Egy út kezdetét.
Mit benned én?
Gyászt, magányt, titkokat.
Mit bennem te?
Dacot és szitkokat.
Aztán mit én?
Jövőm rémálmait.
S te?
Egy torzonborz állat vágyait.
Én?
Istent kit meg kell váltani.
Te?
Hogy jönnek a pokol zászlai.
S később?
Hogy az ellénség én vagyok!
S én?
....
" Add nekem a szíved!
Különben kihasítom belőled!
Ha a szerelem nem az egész világ és a magasságos ég
Akkor semmi...
Hitványabb a pornál! "
" Van aki addíg vár, míg lépni végleg kár.
Van aki annyit ér, amennyit mástól kér.
Van aki addíg tűr, míg nem marad csak űr.
Van akki addíg bánt, míg önmagával ránt.
Van ami akkor fáj, ha nem szól már a száj.
Van ami addíg jó míg nem kell hozzá szó. "
" Hangos?
Mi lehet nagyon hangos?
Egyedül a némaság.
A mozdulatlan csend.
Amelyben szétpattan az ember. "
" Ha ismerni akarsz: kérdezd meg mire gondolok, mielőtt elalszom.
Ha látni akarsz: csöngess be hozzám egy esős délután és kérj meg, hogy vegyem le a maszkot.
Ha hallani akarsz: állj a zsibogó tömeg közepére és figyeld a suttogást. "
" Az én szívem sokat csatangolt
De most már okul és tanul
Aki halandó, csak haladót szerethet
Halhatatlanul. "
" Mit bánom én ha szívemet tiporja
Lelkemet szaggatja újra
Csak még egyszer suttogj újra
Kelts reményt
Összetört szívem ébreszd újra
Ébreszd szunnyadt vágyam
Hogy higyjek benned újra! "
" Nem megérteni akar, mit az értelem
Hanem szétáradni, feldúlni, elcsábítani
Megérinteni bennnk a titkosat, fájdalmasat
Feltárja azt, amit oly gondosan rejtegettünk magunk elől
Amit minden eszközzel fegyelmeztünk "
" Kis csábítás
Semmi más
Olyan jól nem fest mint a test
Minden éjjel
Összesimul fülledt kis kéjjel "
" Csak a lelkiismeret lehet bírád, hóhérod vagy pártfogód, senki más! "
" Arc... melynek olyan különös hatalma van rajtam itt ezen a bolygón
Ahol százezer számra vannak mások, mit te...
Te éjnek idején utamba vetődött életembe belehullott véletlen
Te hozzám sodort meggondolatlan birtokló
Álmomban a bőröm alá furakodott érzés
Te, aki semmit sem tudsz rólam!
Csupán annyit, hogy ellened szegültem.
És ezért rám vetetted magad, míg csak fel nem adtam minden ellenállást.
Légy üdvözölve! "
" Itt állok nyomorultul.
Féltékenység mardossa gyomrom!
Kívánlak, megvetlek, csodállak és imádlak...
Mert belőled pattant ki a villám, mely engem lángra gyújtott. "
" Az első pillanattól tudtam, hogy nekem - rab madárnak - Te vagy a kalitkája. "
" Tudta, hogy vannak szebb arcok, tisztább arcok.
De éppen ez az egy arc hat rá, és uralkodik rajta.
Ez az egy arc, az egész világon.
És ő ruházta fel ezzel a hatalommal. "
" Kell a játék.
Mert sokat vártál valami hosszúra, jóra, elevenre.
Mégis elevensége és magassága riaszt.
Úgy rémlik játszottál már ezzel a figurával, aki kicsit más volt
Mégis kisértetiesen hasonlított valakire.
Akit még most is keresel.
S akit majd megtalálsz.
Egy életre
Egy napra
Egy múló pillanatra... "
" Egy idő után megtanulod a különbséget a kézfogás és az önfeláldozás között.
És megtanulod, hogy a vonzalom nem azonos a szerelemmel, és a társaság a biztonsággal.
És kezded megérteni, hogy a csók nem pecsét, a bók nem esküszó.
És hozzászoksz, hogy emelt fővel és nyitott szemmel fogadd a vereséget: a felnőtt méltóságával, nem pedig a gyermek kétségbeesésével.
És belejössz, hogy minden tervedet a mára alapozd, mert a holnap talaja túl ingatag. "
